Épületenergetikai minőségtanúsítvány
Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a lakások, közintézmények energiahatékonyságával, így az energetikai tanúsítás bevezetése minden tagország számára kötelezővé vált. A szabályozás célja, hogy csökkenjen a meglévő épületek energiafogyasztása, valamint 2020-ra az új épületek közel nulla energiaigényűek legyenek. Ehhez az energiatanúsítvány – mint ösztönző eszköz – elvileg egy olyan, független szakértő által készített hiteles információhordozó műszaki dokumentum, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energiamegtakarítás lehetőségeire, segítve a tulajdonosokat a helyes korszerűsítési döntéseikben. A gyakorlat azonban kicsit mást mutat.
Hivatalos meghatározása: “igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza”. Gyakorlatban a háztartási gépeken már megszokott energiatakarékosságot jelölő cimkéhez hasonlítható, csak itt épületekről beszélünk és más a felhasznált energia mennyiségének nagyságrendje.
A legtöbben ingatlan adás-vételi szerződés kötésekor vagy energetikai korszerűsítési pályázat benyújtása előtt találkoznak. Készítője minden esetben mérnök, aki a tanúsított ingatlan hőtechnikai szempontból releváns összes fizikai paraméterét és gépészeti rendszereinek jellemzőit figyelembe véve határozza meg az épület fajlagos energiafogyasztását. Az így kapott eredményt egy jogszabályban meghatározott skálára helyezve kapjuk az adott ingatlan energetikai besorolását, az országos építésügyi nyilvántartási rendszerbe való feltöltésekor pedig megkapja az egyedi HET azonosítót, mely a szerződés kötelező tartalmi eleme.
Amennyiben az épület besorolása nem éri el a CC kategóriát a tanúsítást végzőnek kötelessége ésszerű, belátható időn belül megtérülő korszerűsítési javaslatot tennie.
Gyakran hallani, hogy a tíz évvel ezelőtt történt ingatlan vásárláskor ez még nem kellett. Valóban, a tanúsítvány szerződésbe foglalása csak pár éve, hitelesítése 2013. január 01.-től kötelező.
A tanúsítvány arról tájékoztat, hogy az adott épület műszaki állapota (felhasznált anyagok, szigetelések, fűtési rendszer, hőveszteségek) alapján mekkora lesz az éves elméleti várható energiafogyasztása. Fontos megjegyezni, hogy a számítási metódus átlagos felhasználást feltételez, nem veszi figyelembe a felhasználói szokásokat, így a számított fogyasztási értékek a valós fogyasztástól esetenként eltérnek.
A tanúsítvány talán legfontosabb része a korszerűsítési javaslat, amelyben a tanúsító rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira javaslatot téve azok javítására.
A javaslatok megvalósításával ingatlanunk üzemeltetési költsége csökkenni, piaci értéke nőni fog, így a beruházásra fordított összeg minden bizonnyal megtérül.
Mikor kötelező elkészíteni?
- új épület építésekor (használatbavételi eljáráshoz)
- meglévő 50 m2-nél nagyobb épület, vagy bármilyen méretű lakás adás-vétele esetén
- ingatlan egy évet meghaladó időtartamú bérbeadásakor
- 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű állami tulajdonú közhasználatú épületre
Ki készíthet energetikai tanúsítványt?
Tanúsítványt kizárólag megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlati idővel rendelkező Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő személyek végezhetnek.
Mikor ajánlott elkészíteni?
- épületkorszerűsítést megelőzően a beruházási döntés megalapozására
- energetikai korszerűsítési pályázatok előkészítésekor
A tanúsítás menete
- Kapcsolatfelvétel és időpontegyeztetés helyszíni szemléhez.
- Helyszíni szemle.
- Energetikai számítások elvégzése és a hitelesített tanúsítvány kiállítása.
- Az elkészült energetikai tanúsítvány átadása.
